Általános Iskola

4266 Fülöp, Kossuth u. 30.

OM: 031 138

 

HÁZIREND

 

 

Fülöp, 2013. 03. 27.                                                          Készítette: Popovics Ferencé

                                                                                                             igazgató

 

 

Tartalomjegyzék

 

I. Bevezetés – intézményi adatok …………………………………………………………………4

I./1. A házirend célja és feladata…………………………………………………………………...4

I./2. A házirend hatálya…………………………………………………………………………….4

I./3. A házirend nyilvánossága……………………………………………………………………..5

I./4. Jogszabályi háttér……………………………………………………………………………..6

II. A tanulók jogai és  kötelezettségei a 2011. évi CXC. tv. alapján………………………………6

III. A tanulói jogviszony keletkezési szabályai, eljárási rendje…………………………………....9

III./1. Az egész napos iskola és egyéb foglalkozások felvételi kérelem

         elbírálásának  rendje………………………………………………………………………..12

III./2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje……………………………12

IV. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására

     vonatkozó előírások…………………………………………………………………………...13

V. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések………………………...15

VI. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára

     vonatkozó díjazás szabályai…………………………………………………………………...16

VII. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának

      és felosztásának elvei és a nem alanyi jogon járó

      tankönyvtámogatás elvei és elosztásának rendje……………………………………………..16

VIII. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók és szülők rendszeres

     tájékoztatásának rendje és formája……………………………………………………………17

VIII./1. A szülők tájékoztatása…………………………………………………………………...19

IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái……………………………………………………20

X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei…………………………………21

XI.Az osztályozó-, javító, különbözeti vizsga szabályai………………………………………...22

XI./1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei…………………27

XII.Az iskola munkarendje………………………………………………………………………27

XII./1.A tanév munkarendje…………………………………………………………………….27

XII./2. Az iskola nyitva tartása…………………………………………………………………..27

XII./3. Iskolába érkezés………………………………………………………………………….27

XII./4. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek,valamint a

         főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama,a csengetés rendje................................28

XII./5. Egyéb foglalkozások rendje………………………………………………………………29

XII./6.  Az egyéb csoportfoglalkozás  időbeosztása………………………………………….30

XII./6./1. Az egyéb csoportfoglalkozásokra történő felvétel……………………………………..30

XII./7.  A hetesek feladatai……………………………………………………………………… 30

XII./8. A diák ügyeletes feladatai………………………………………………………………...30

XII./9.Tanórai és egyéb foglalkozások rendje…………………………………………………...31

XII./10. Az ünnepélyek méltó megünneplése……………………………………………………31

XIII. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával

       kapcsolatos eljárási kérdések………………………………………………………………..31

XIV. A tanulóknak, értékeiknek biztonságos megőrzése, az

       épület berendezés tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében hozott óvó-védő

       előírások…………………………………………………………………………………….32

XIV./1.Tiltott tárgyak……………………………………………………………………………33

XIV./2. A károkozással, a kár megtérítésével kapcsolatos szabályok……………………….….34

XV. Az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai és eszközei,

      az iskolához tartozó területek használatának rendje……………………………………..….34

XV./1.  Az iskola helyiségeinek használata……………………………………………….….…34

XV./1./1. A könyvtár használata ………………………………………………………………..35

 XV./1/2.Az informatikai eszközök használata…………………………………………………35

XV./1./3.A tornaterem és az öltözők használati rendje…………………………………………36

XV./2. Az iskolához tartozó területek használatának rendje…………………………………….37

XVI. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához

        kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás……………………………..37

Melléklet…………………………………………………………………………………………38

Záradék…………………………………………………………………………………………. 56

 

 Bevezetés – intézményi adatok

 

Az intézmény neve: Általános Iskola

Székhelye: 4266 Fülöp, Kossuth u. 30.

Képviselője: Popovics Ferencné

Telefon: 52/596-038

Fax: 52/209-062

e-mail: fulopialt@freemail.hu

Fenntartó  és működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíradonyi Tankerülete

 

 

I./1. A házirend célja és feladata

 

 Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.A házirend az intézmény belső életét szabályozza. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

 

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a  tanulók közösségi életének megszervezését.A házirend célja a törvényi elvárásoknak való megfelelés érvényesítése

 

A házirend tartalma: a törvényi elvárásoknak megfelelő megvalósítás gyakorlatának helyi szintű szabályozása

 

A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára és dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény aktuális és hatályos előírásai, illetve a 20./2012. évi EMMI rendelet.

 

 

 

I./2. A házirend hatálya

 

 

A házirend időbeli hatálya

A fenntartó által elfogadott és jóváhagyott házirendaz iskola  vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a  86/2012 (IX. 17.) KT határozatszámon elfogadott házirend.

Felülvizsgálata:  jogszabályváltozásnak megfelelően.

Módosítása:A házirendet az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, a diákok (DÖK) és a szülői közösség véleményezési jogot gyakorolnak. A házirend módosítását az igazgató, a nevelőtestület 30%-a, a DÖK és a szülői közösség kezdeményezheti.

 

A kihirdetés napja:

 

A házirend személyi hatálya kiterjed:

- Az iskolával  jogviszonyban álló minden tanulóra, pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, más alkalmazottaira, valamint a szülőkre, valamintszorgalmi időszakban az intézményben tartózkodókra egyaránt.

- Azon személyekre akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az iskola   feladatainak megvalósításában.

 

A házirend területi hatálya kiterjed:

- Az iskola  teljes területére.

- Az iskola  által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó  - iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is, amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

- A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az intézmény területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények alatt

 

 

 

I./3. A házirend nyilvánossága

 

 

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

 

 A  házirendeta nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

 

A házirend egy példányátaz óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

 

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

·        az iskola irattárában

·        az iskola nevelői szobájában

·        az iskola igazgatójánál

·        az osztályfőnököknél

·        az iskola szülői szervezet (közösség) vezetőjénél

 

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell

·        a tanulókat osztályfőnöki órán;

·        a szülőket szülői értekezleten.

 

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

·        a tanulókkal osztályfőnöki órán;

·        a szülőkkel szülői értekezleten.

 

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy előre egyeztetett időpontban.

 

 

I./4. Jogszabályi háttér

 

 

A házirend az alábbi jogszabályok alapján készült el:

·        2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt)

·        20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

 

II. A tanulók jogai és  kötelezettségei a 2011. évi CXC. tv. alapján

 

·        Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

·        A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

·        A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

·        Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét

 

 

 A tanuló kötelessége, hogy

·        részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon,

·         eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,

·         életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

·         megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola  helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait,

·        óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,

·        megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

·        az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,

·        megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

·        A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

·        Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni.

 A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

·        képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve  továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

·        a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

·        nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

·        részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

·        egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,

·        személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

·         állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

·        az oktatási jogok biztosához forduljon

A tanuló joga különösen, hogy

·         válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül,

·         igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskolalétesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást,

·        rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

·        hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

·        részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,

·        az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői közösséghez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon,

·        vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

·        személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

·        jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

·        jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

·        kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

·        kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

·        kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,

·        választó és választható legyen a diákképviseletbe,

·        a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

·        kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

·          A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

·        A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

 

III. A tanulói jogviszony keletkezési szabályai, eljárási rendje

 

·        A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

 

·        Nem szervezhető általános iskolában felvételi vizsga. Felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése.

 

·        Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola).

 

·         Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni legalább 30 nappal a beiratkozás előtt. Intézményünkben: az iskola elé, az óvoda elé, a boltokhoz kerül a plakát a beiratkozásról és a www.fulopkozseg.huhonlapra is kitesszük a hirdetményt.

 

·        Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

 

·        Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

 

·        A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása

 

·        Az óvodaa tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,

b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményeza gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

cb) a gyermek nem járt óvodába,

cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel

 

·        A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot

·         Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással vagy szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

 

·         Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a  hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

 

·        Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Szükséges befizetni a diákigazolvány igénylési díját, valamint behozni az Okmányirodában kapott dokumentumot, mely a diákigazolvány igényléséhez szükséges.

 

·        Beiratkozáskor a szülő részére lehetőséget kell adni, hogy a házirendet megismerje.

 

·        Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni

 

·        Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

 

·        Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor a köznevelési törvény 24. § (5-7) bekezdésében leírt eljárásrendet követi.

 

·        A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.

 

·        Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

 

·        A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

 

·        Más intézménytől való átvétel – a szülővel való előzetes egyeztetés után – az előző intézménytől küldött „Értesítés iskolaváltozásról” nyomtatvány alapján történik. Ezen kérjük át a tanuló bizonyítványát és egészségügyi törzslapját is. Ezután kerül felvezetésre a tanuló nyilvántartásba, az osztálynaplóba, valamint a törzslapra.

 

·        Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik

 

·        Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről.

 

 

 

 

 

III./1. Az egész napos iskola és egyéb foglalkozások felvételi kérelem elbírálásának rendje

 

·        Az egész napos iskolai ellátásra jogosult minden nappali tagozatos az intézményben tanuló 1. és 5. osztályos diák a 2013/14-es tanévben.

 

·        Az egyéb foglalkozások szervezése során a kérelmek elbírálásakor előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és azokakiknek egyéni képességeik kibontakozásához szükséges az egyéni foglalkozáson való részvétel. A délutáni  foglalkozások szervezése során előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és azok a tanulók, akiknek szülei igazoltan nem tudják biztosítani a gyermek délutáni felügyeletét.

 

 

III./2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje

 

·        Megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, illetve  az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

 

·        Megszűnik a tanulói jogviszony az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon.

 

·        A tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján,

 

·        Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

 

·        Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján

 

·        Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.

 

·        Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.

 

·        A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

·        A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

 

·        Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell.

 

·        Az intézményünktől való átvétel esetén az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvánnyal történik. A visszaigazolás után meg kell küldeni az új intézményhez a tanuló bizonyítványát, egészségügyi törzslapját, és törölni kell a nyilvántartásból.

 

·        A 8. évfolyam elvégzése után a bizonyítványba a következő záradékot kell bejegyezni: „ Iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait a kilencedik évfolyamon folytathatja.”

 

·        Tanköteles kor betöltése esetén: „Tankötelezettsége megszűnt.” Mindkét esetben törölni kell az iskolai tanuló nyilvántartásból.

 

 

IV. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

 

·        A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

·        A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

·        Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

·        a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra. Egy tanévben 3 napot lehet így igazolni.

·        gyermek, a tanuló beteg volt, és azt orvos által igazolja,

·        a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

·        Az igazolást az ellenőrző, illetve tájékoztató füzetben kell feltüntetni és a hiányzást követő első tanítási napon – de legkésőbb 5 tanítási napon belül -  az osztályfőnöknek be kell mutatni, mert ha nem, az osztályfőnök írásban értesíti  a szülőt.

 

·        A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

·        Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt  értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

·        Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, aziskola tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

·        Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát,az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.

·        A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.

·        Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát,

·         az adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

·        A nevelőtestület  az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

·        Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. Az órát tartó pedagógus a késés tényét és idejét bejegyzi az osztálynaplóba. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

                                     

V. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

·        A jogszabályok alapján, az iskola fenntartója által meghatározott szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként születik döntés.

·        A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az elbírálás a gyermekvédelmi törvény és a helyi önkormányzat rendelete alapján történik. Szülők ezzel kapcsolatos igényeiket a megfelelő igazolásokkal az iskolatitkárnak nyújthatják be.

·        Iskolánkban – a szorgalmi időszakban - mindennapos étkezésben részesülhetnek a diákok. A szülők minden tanév szeptemberében írásos tájékoztatást kapnak az étkezés térítési díjának befizetési rendjéről. Az étkezési díjakat az önkormányzatnál lehet befizetni a megadott  napokon minden hónap 9 -éig. Ha nem veszi igénybe az étkezést a tanuló, és telefonon vagy személyesen a diák vagy a  szülő reggel 9 óráig lemondja az étkezést, akkor másnaptól az igénybe nem vett napok térítési díjait a következő befizetéskor jóváírják. Betegség után, ha újra iskolába jön a tanuló és az étkezést igénybe kívánja venni, szükséges az étkezési igény bejelentése. Amennyiben reggel 9 óráig a bejelentés megtörténik, akkor másnap már étkezhet a tanuló. Ellenkező esetben másnapra nem lesz ebédje a diáknak.

 

·        Az előre befizetett térítési- és tandíjak visszafizetéséről postai úton a művészeti iskola esetében a gazdasági vezető gondoskodik, ha a tanuló jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan – legalább egy hónapot – igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről művészeti képzés esetén a művészeti iskola igazgatója dönt.

 

·        Művészeti képzés részvételi díja: Térítési díjat fizet az a tanuló, aki az Alapfokú Művészetoktatási intézmény művészetoktatási szolgáltatásait igénybe veszi és aki egy művészeti ágban legfeljebb heti hat tanórai foglalkozáson vesz részt. Tandíjat fizet az a tanuló, aki egy művészeti ágban heti hat órát meghaladó foglalkozáson vesz részt, illetve egynél több művészeti ág vagy tanszak foglalkozásait veszi igénybe , minden további művészeti át, ill. tanszak után.

 

·        Nem fizet térítési díjat a művészeti oktatásban az SNI-s tanuló és aki hátrányos helyzetű tanulónak minősül.

 

 

VI. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

 

·        A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. . A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

·        Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

·        Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

 

VII. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei és a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei és elosztásának rendje

 

Tanulóknak joga, hogy a család anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön. Az elbírálás a gyermekvédelmi törvény és a helyi önkormányzat rendelete alapján történik. Szülők ezzel kapcsolatos igényeiket a megfelelő igazolásokkal az iskolatitkárnak nyújthatják be.

Az ingyenes tankönyvtámogatás módjáról a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 6-7. §-ban meghatározottak szerint a nevelőtestület dönt. A kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot és nyomtatványt az osztályfőnököknek kell bemutatni, illetve leadni.

·        A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – az osztályfőnökök véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt.

·        A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésekor – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyben kell részesíteni azt a tanulót, akinek mindkét (vagy legalább egyik) szülője munkanélküli, akit egyedül neveli a szüleje, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, akiknél a család 1 főre jutó keresete nem éri el a mindenkori minimálbér 75%-át, akinek magatartási és tanulmányi eredménye megfelelő.

·        A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásáról, annak módjáról, mértékéről a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembe vételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

 

VIII. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók és szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

  • A tanulók érdekeiknek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
  • Az iskolai diákönkormányzat az osztályokban megválasztott küldöttekből áll.
  • A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő segíti.
  • Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetérétési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét.
  • A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

           -saját működéséről,

           - diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

           -hatáskörei gyakorlásáról,

          -egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

          -az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

  • A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
  • Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –

          -a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

         -a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

         -a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

         -az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

        -az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

        -a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

        -az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

  • Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
  • A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
  • A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
  • A nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni iskolai diákönkormányzat véleményét.
  • Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthatnak a tanulók minden kérdésről, az iskola működéséről,  nevelő és oktató pedagógusok munkájáról, tájékoztatást kaphatnak a tanulmányaikat érintő kérdésekről, e körben javaslatot tehetnek a tanulók, kérdést intézhetnek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapjanak.
  • Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat, a segítő tanár közreműködésével eljuttatja az iskola igazgatójához.
  • A diákönkormányzat vezetője – javasolt napirend megjelölésével – a segítő tanár útján diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti az igazgatónál A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A diákközgyűlésen a DÖK képviselői mellett jelen vannak 2. osztálytól kezdve az iskolában tanító pedagógusok és az iskolavezetőség.
  • Az iskola mindennapi életével, munkájával kapcsolatban az igazgató körlevélben vagy a faliújságon tájékoztatja a diákokat.
  • A tanulókat érintő összes kérdésben (tanulói házirend, éves munkaterv, étkezési és szociális kedvezmények, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos programok, fogadó órák, stb.) rendszeres ismertetést kapható az osztályfőnököktől vagy az illetékes szaktanártól.
  • A tanulók tájékoztatásának módja a faliújság és az osztályfőnöki óra is.
  • Témazáró dolgozat: a tanuló tudásának változását követi a témakörök végén. Időpontját a pedagógus egy héttel  előtte közli a tanulókkal, és a dolgozatírás előtt összefoglaló órát tart! A témazáró kijavítására a pedagógusnak 2 hét áll rendelkezésére.
    Az érdemjegy beírása a naplóba kék tollal, bekarikázással történik, a félévi és év végi értékelésbe kiemelten beleszámít. Alsó tagozaton napi egy, 5., 6. , 7., 8. évfolyamon napi kettő íratható.

 

VIII./1. A szülők tájékoztatása

 

A szülők tájékoztatása a tájékoztató füzeten keresztül, családlátogatásokon, szülői értekezleten, fogadóórán, nyílt tanítási napokon történik. A szülők képviselőiken keresztül (Szülői közösség) kérdéssel, véleménnyel, javaslattal fordulhatnak az iskola igazgatójához, nevelőihez, amire 30 napon belül választ kell kapniuk. A pedagógusok évente legalább három alkalommal a fogadóórájukon kereshetőek fel. A pedagógusok fogadóóráinak pontos időpontját az ellenőrzőkben szükséges rögzíteni.

Ellenőrző könyv

Az iskola részéről a szülő tájékoztatásának legfőbb eszköze az ellenőrző könyv. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti!

Ellenőrzőt minden tanítási napon köteles a diák magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni,4. osztálytól 8. osztályig, majd a szaktanárral és szüleivel aláíratni. 1-3. osztályig az érdemjegyek beírását a pedagógus végzi. A bejegyzéseket egy héten  belül szülőkkel kötelesek a tanulók aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek vagy az illetékes pedagógusnak bemutatni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IX.A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

Formája

 

Indoka

 

 

Ideje

 

 

Adományozza

 

 

Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

A szaktanár

Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)

Kiemelkedő közösségi munkáért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Az osztályfőnök (a szaktanárok, , a DÖK javaslata alapján)

Igazgatói dicséret

Kimagasló tanulmányi, kulturális és sport eredményért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Nevelőtestületi dicséret

Példamutató magatartásért és kiváló tanulmányi eredményért (legalább 3 tantárgyi dicséret);8. osztályban, ha 8 éven át kitűnő volt az eredménye a tanulónak;

A tanév végén

Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

Jutalomkönyv

Kitűnő tanulmányi eredményért.

 

A tanév végén

Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Oklevél

Jeles tanulmányi eredményért.

A tanév végén

Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

 

Az osztályközösségeket jutalmazunk :

·        „Az önmagához képest legtöbbet javító osztály” – vándorserleggel

 

 

 

 

 

 

 

X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

 

 

 

A fegyelmező intézkedések formái

Az alkalmazás elvei

Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
A szaktanár kezdeményezze a szülővel való esetmegbeszélést.

A tantárgyi követelményeknek nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt

Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettsége, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt

Osztályfőnöki intés, megrovás

A házirend súlyosabb, ismétlődő megsértése, ismételt igazolatlan hiányzás miatt

Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt

Igazgatói intés (írásbeli)

Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmezetlenség miatt

Nevelőtestületi figyelmeztetés

Az iskolai házirend rendszeres, súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt

Nevelőtestületi intés, megrovás

Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt

 

A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni.

Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek:

 

·        Az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása.

·        Az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog, energiaital) iskolába hozatala, fogyasztása.

·        A szándékos károkozás.

·        Az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

·        Ezen túl mindazon cselekmények, melyek a bűntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

 

 

A fegyelmező intézkedések bejegyzése az általános iskolások esetében az ellenőrzőben, osztálynaplóban történik, minden esetben a szülő aláírásával jelzi, hogy értesült a fegyelmező intézkedésről.

 

 

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül, melyre  a törvényi rendelkezések az irányadóak.  A fegyelmi eljárásról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

 

XI. Az osztályozó-, javító, különbözeti vizsga szabályai

 

·         A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

 

·        Osztályozó vizsgát kell tenniea tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

-felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

          - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

            tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

-a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

 

·        Osztályozó vizsgára nem kell jelentkezni. A tanuló köteles az iskola által- legalább 1 héttel a vizsga előtt -  írásban küldött időpontban az osztályozó vizsgán megjelenni.

 

·         Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

 

·         Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

·        Pótló vizsgát teheta vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

 

·        Javítóvizsgát teheta vizsgázó, ha

- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

-az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

·        A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga időpontjának meg kell előznie a tankönyvvásárlás időpontját, hogy a tanuló tudja, mely évfolyam tankönyveit kell megvásárolnia.

 

·        A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

 

·        Az osztályozó- és különbözeti vizsgákat a tanév szorgalmi időszakának lezárása előtt kell tartani, hogy az érintettek bizonyítványába a tanévzáráskor be lehessen jegyezni az elért eredményt, vagy a javító vizsgára utalást.

 

·        Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető

 

·        Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az  előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

 

·        A vizsgákra legalább 3 fős bizottságot kell alakítani, mely áll: elnökből, ellenőrző személyből és kérdező tanárból. A bizottságot a tantestület tagjaiból kell létrehozni, elnöke lehetőleg valamelyik vezető legyen (igazgató, munkaközösség-vezető) A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

 

·        Az igazgató írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről.

 

·        A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért.

 

·        A bizottság döntését többségi szavazással hozza, melynek eredményét jegyzőkönyvben, aláírásával hitelesíti.

 

·        A döntésről az érintett vizsgázókat helyben tájékoztatni kell.

 

·        A bizonyítványt az iskola igazgatója írja alá.

 

·        A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában húsz óráig – tarthat.

 

·        Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat

 

·        A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

 

·        Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

 

·        A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

 

·        A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.

 

·        Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

 

·        A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

-az SNI-s, a BTMN-nel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

-  az SNI-s, a BTMN-nel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

-az SNI-s, a BTMN-nel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

-az SNI-s, a BTMN-nel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

 

·        Ha a vizsgázó  a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

 

·        Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

 

·        Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

 

·        Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

 

·        Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, a 20/2012. (VIII. 31.) 69. § alapján kell eljárni. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

 

·        Mindenvizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

 

·        Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

 

·        A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

 

·        A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

 

·        Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani

 

·        Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

 

·        Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.

 

·        Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

 

·        Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

 

·        Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

 

·        Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

 

·        Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa.

 

 

 

 

 

 

 

XI./1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

 

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a házirend melléklete tartalmazza.

 

XII.Az iskola munkarendje

 

XII./1. A tanév munkarendje

Az iskola éves munkatervétaz oktatási miniszter által megállapított tanév rendjében meghatározottak alapján a tantestület készíti el. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. Az éves munkaterv tanulókat érintő eseményeiről osztályfőnökök az első osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat, majd a tanévben folyamatosan tájékoztatás jellemző.
Az oktatás-nevelés az intézmény Pedagógiai Programjában lefektetett helyi tanterv alapján az éves munkatervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend szerint történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben.

 

XII./2. Az iskola nyitva tartása

 

Iskolánk a tanév szorgalmi időszakában hétköznapokon 700-tól 1830 óráig tart nyitva. A tanulók részére ügyelet 730-től 1640 óráig van. Ettől eltérhetnek a művészeti iskola egyéni foglalkozásai. A művészeti oktatásban résztvevő tanulók ettől eltérően a nevelővel beosztott időrend szerint és az ő felügyeletével tartózkodhatnak az intézményben.

 

 Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon az épület helyiségeit csak az intézményvezető által engedélyezett, szervezett programok kapcsán lehet használni.

 

XII./3. Iskolába érkezés

 

Az ügyeletes tanár és ügyeletes diák 7:30-ra érkezik az intézménybe.

·        730-tól igénybe lehet venni a reggeli ügyeletet.Felügyeletet az iskola a tanítás végéig, illetve az egyéb foglalkozások idejére biztosítja.

·        730  előtt nem lehet bemenni a tantermekbe, az iskolában. A termekbe csak akkor lehet bemenni, a tantermeket csak akkor lehet kinyitni, ha az osztályfőnök vagy a szaktanár megérkezett és az órakezdésig felügyel az osztályra.

·        . A tanítás 800 órakor kezdődik és 10 perccel előtte (750) be kell érkezni a diáknak egyébként elkésett. A pedagógus legkésőbb 745-kor az iskolában tartózkodik.

·         Az iskola területét az utolsó foglalkozás befejezése előtt csak tanári engedéllyel lehet elhagyni.

·        Egyéb foglalkozásokon csak azok a tanulók maradhatnak, akik előzetesen jelentkeztek a foglalkozásra. Az egész napos iskolába járás alól felmentettek ebédelés után kötelesek elhagyni az iskola épületét.

·        A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat. Tanóra és a szervezett foglalkozások kivételével tanuló az iskolában nem tartózkodhat.

·        Az iskola épületében a tanulókon és az iskolai dolgozókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak.

 

 

XII./4. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetés rendje

 

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítás 800 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. Az órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint a diáknak:

1.    óra:   800 –  845

2.    óra:   855 –  940

3.    óra: 1000 – 1045

4.    óra: 1055 – 1140

5.    óra: 1150 – 1235

6.    óra: 1245 – 1330

7.    óra: 1340 – 1425

8.    óra: 1430 – 1515

9.    óra: 1515 - 1600

·        A szünetek tízpercesek, a 2. szünet 20 perces. Tízórait elfogyasztani a 20 perces szünetben lehet, lehetőleg szünet első 10 percében. Ekkor a gyermekek abban az osztályban vannak, ahol a 2. órájuk volt, a 2. órát tartó pedagógussal együtt. A szünet 2. 10 percében levegőzésre az udvarra kell kimenni minden diáknak. Az udvaron az ügyeletes pedagógusok felügyelik a rendet. Akinek testnevelés órája volt, azok az ebédlőben tízóraiznak.

·        Becsengetéskor sorakoznak és az ügyeletes nevelők irányításával a tantermekbe vonulnak.

·        A tanulók az óra kezdetén tanórai felszerelésüket előkészítve a hetes felügyelete mellett várják a nevelőt.

·        Főétkezésre 12 óra és 14 óra között kerül sor pedagógus felügyelete mellett. Amíg az egyik nevelő ebédeltet, addig legalább egy  másik az udvaron ügyel. Rossz idő esetén a  teremben  játékokkal kötik le a gyermekek figyelmét.

·        Hivatalos ügyekkel csak a szünetben lehet az irodába menni.

·        Az iskola a nyári szünetben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva a szerdai napokon.

·        Az 5 perccel a tanórák vége előtti jelzőcsengő nem a diáknak, hanem a pedagógusnak szól, segíti a tanórából még hátralévő idő hatékony felhasználását.

 

 

 

 

 

 

XII./5. Egyéb foglalkozások rendje

 

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók számára az alábbi egyéb foglalkozásokat szervezi:

 

Egész napos iskola:a köznevelési törvény előírásai szerint az 1. és 5. évfolyamon 2013. szeptember 1-től működik – iskolánkban is.

 

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások:az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetéséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az SNI-s tanulók gondozását biztosítjuk e foglalkozásokon.

 

Iskolai sportkör  - tömegsport foglalkozások:az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója, aki ezt írásban igényli. E foglalkozások a testnevelés órákkal együtt a tanulók mindennapos testedzését segítik, valamint felkészítik őket a különféle sportágakban az iskolai és iskolánk kívüli sportversenyekre.

 

Szakkörök:a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják.A felmerülő igényeket az iskola lehetőségei befolysolják. A nevelőtestület dönt a szakkörök indításáról.

 

Versenyek, vetélkedők:A tehetséges tanulók további fejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, művészeti vagy sportversenyek, vetélkedők, melyeket az éves munkatervben feltüntetünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük.

 

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére - a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva- a nevelőtestület programokat szervez: pl.: kirándulás, színház, klubdélután, disco. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, előzetesen szükséges a szülő beleegyező nyilatkozatának megkérése.

 

Iskolai könyvtár: a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti. Minden tanítási nap alatt látogatható.

 

Hit- és  erkölcstan oktatása: a történelmi egyházak területileg illetékes képviselői hitoktatást szervezhetnek. A szülő joga választani, hogy gyermeke erkölcstan órán vagy hit- és erkölcstan oktatáson kíván-e résztvenni.

 

Művészeti oktatás a bagaméri Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola telephelyeként valósul meg. Intézményünkben grafika és társastánc oktatás folyik. Nyitottak vagyunk további tanszakok befogadására is.

 

Önálló tanulás foglalkozása: a délután folyamán elsősorban a másnapra történő tanulást, a lecke megírását segíti elő. célja a házi feladat elkészítése – ha szükséges, pedagógusi segítséggel - , a másnapra való felkészülés és a szabadidő kulturális eltöltése.Hiányzásnál a Házirendben, a távolmaradásnál leírtakat kell figyelembe venni.

 

·        Akinek délutánegyébfoglalkozása lesz csak akkor maradhat az iskolában, ha a délutáni foglalkozás 2 órakor vagy korábban kezdődik. Mindazok a tanulók, akiknek délutáni foglalkozása 2 óra után kezdődik, kötelesek ebéd után haza menni és a megfelelő időre visszaérkezni az iskolába.

A fentieken kívül az iskola épületében az utolsó tanítási óra után csak az a tanuló maradhat, akinek:

·        dolga van a könyvtárban,

·        egyéb délutáni egyéni- vagy csoportos foglalkozáson vesz részt.

·        iskolai  programban vagy annak előkészítésében vesz részt tanári felügyelet mellett,

·        Az egyéb csoportos  foglalkozások 1600 óráig tartanak. Egy-egy alkalommal történő távolmaradást szülők írásbeli nyilatkozata alapján kérheti.

 

 

XII./6.Az egyéb  foglalkozásokra történő felvétel

 

Szülők igénye alapján biztosítjuk a diákok számára a napközi otthonba való felvételt. Felvételre az előző tanévben április 15-ig, írásban kell jelentkezni. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Pótjelentkezés különösen indokolt esetben szept.15-ig lehetséges.

 

 

XII./7.  A hetesek feladatai

·        Gondoskodás a krétáról, és órákon a táblatörlés.

·        Óra elején jelentenie kell a nevelőnek a hiányzókat.

·        Jelenteni kell az irodában, ha 5 perccel a becsöngetés után sem érkezett tanár a tanórára.

·        Óra előtt és után ellenőrzi a tanterem tisztaságát.

·        A szünetben a hetes mindig a teremben tartózkodik.

 

 

XII./8. A diák ügyeletes feladatai

Az 5. és 8. osztályosok óraközi szünetekben  és reggel 7 óra 30 perctől 8.00-ig beoszthatók ügyeleti feladatok ellátására naponta 1245-ig. Az osztályok az ügyeleti feladatok ellátásában kéthetente váltják egymást. Az ügyeletvezető tanár az adott osztály osztályfőnöke. A heti ügyeleti beosztás elkészítése az osztályfőnökök vezetésével az adott osztályközösség dolga az ügyelet megkezdése előtti héten. Az ügyeletesek a kapuban, a bejárati ajtónál, az udvaron a kerékpártároló előtt, az alsós épület előtt, a földszinten és az emeleten látják el ügyeletesi teendőiket. A későket a füzetükben feljegyzik és az osztályfőnöküknek bemutatják. Az ügyeletes köteles feladatát tisztességesen ellátni..Az ügyeletes tanulók 730-kor kezdik munkájukat az ügyeletet ellátó pedagógus vezetésével. Feladatuk az ügyeletes tanár munkájának segítése: felügyelnek az udvar, a folyosók, a tantermek és a mosdók rendjére és tisztaságára, a tanulók rendellenes magatartása esetén azonnal értesíteniük kell az ügyeletes tanárt. Az ügyeletes megkülönböztető jelzést köteles viselni.

 

 

XII./9. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje

 

 

·        A tanítási órák és iskolai foglalkozások eredményességét fegyelmezett magatartással kell segíteni és a nevelő útmutatása szerint kell dolgozni! Ha szükséges, lehet nevelői segítséget kérni.

·        Minden tanulónak joga van a tanuláshoz, ezért nem zavarhatják munkájukban a diákok egymást, mert ezzel tanulótársai jogait súlyosan sértik.

·        A tantermek rendjét a tanárok a tanév első tanítási óráján ismertetik.

 

XII./10. Az ünnepélyek méltó megünneplése

 

 A következő iskola ünnepélyeken:évnyitó, október 23. , március 15., június 4., évzáró – ünnepi viselet kötelező! Sötét alj ( nadrág, fehér blúz, ( ing)).

 

 

XIII. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

 

 

Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak.

 

A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

 

A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését írásban.

 

A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

 

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri , gyermekével közösen gyakorolja.

 

Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az igazgatónak.

 

 

 

 

XIV. A tanulóknak, értékeiknek biztonságos megőrzése, az épület berendezés tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében hozott óvó-védő előírások

 

·        A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat a beleset-és tűzvédelmi szabályokról, melyeket a diák saját és társai testi épségének védelmében köteles megtartani.

·         Próba tűzriadó alkalmával megismertetjük a lehetséges menekülési útvonalakat. Rendkívüli vészhelyzet esetén pedagógusi irányítással – a megismert menekülési útvonalak egyikén - azonnal el kell hagyni az épületet.

·         Az iskola egész területén tilos a dohányzás, a drog és az alkohol fogyasztása.

·        Rágógumizni, napraforgót fogyasztani tilos!

·        Baleseti kockázatot hordozó foglalkozásokon a tevékenység megkezdése előtt a szaktanár felhívja a figyelmet a balesetveszélyre és annak elkerülésére. Ugyanez vonatkozik a tanulmányi- és egyéb kirándulásokra is.

·        Személyes holmijára minden tanuló vigyázzon! Folyosón, kabátban pénzt, értéktárgyat ne hagyjon diák, mert felelősséget nem vállal az iskola.

·         Az intézmény tanulóinak és dolgozóinak egyaránt kötelessége az, hogy figyeljen az energiatakarékosságra, (feleslegesen ne használja az energiát).

·        Az intézmény tanulói és dolgozói azonnali intézkedést nem igénylő, csak javítást, karbantartást igénylő hibák esetén kötelesek ún. karbantartási hibabejelentő füzetben jelezni.

·        Veszélyes tárgyak, fegyvernek minősülő, szúró-, vágóeszközök, robbanószerek, állat, nem hozható be az intézménybe illetve az iskola által szervezett intézményen kívüli programokra. (Pl.: kés, bicska, zsilett, gyufa, öngyújtó, petárda, benzin….) Tanulónál történő megtalálása setén az intézményvezetés szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

·        A tantermekben elhelyezett elektromos készülékeket felnőtt felügyelet nélkül nem szabad bekapcsolni és működtetni.

·        Az épületben úgy kell viselkedni, közlekedni, hogy se saját, se társai testi épségét ne veszélyeztesse senki. A lépcsőházban mindig jobb oldalon kell közlekedni, hogy az ellenkező irányból jövőknek is legyen hely. A folyosókon a baleset- és csúszásveszély miatt futkározni tilos!

·        Tilos a radiátorokra, ablakba ülni,  a nagy ablakokat tanári engedély nélkül kinyitni.

·        Az iskolaudvaron kavicsot, köveket dobálni, kerékpározni, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos!

·        Ha bármilyen rendkívüli eseményt észlel a tanuló, pl. baleset történik, azonnal szólni kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy a leggyorsabban elérhető iskolai dolgoznak.

·        A baleset esetén a legkisebb sérülést is jelezni kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak.

·        A dolgozók a rendkívüli eseményről haladéktalanul értesítik az igazgatót.

·        Az iskola területét a tanuló csak osztályfőnöke vagy az ügyeletes tanár engedélyével hagyhatja el. Mentesül a tanuló a kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az, az adott helyzetben elvárható volt tőle (pl. tűz, vészhelyzet)

·        Az iskola területén talált tárgyakat az osztályfőnöknek kell leadni.

XIV./1.Tiltott tárgyak

 A házirend a tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti.Az iskolai munkához nem tartozó, tiltott tárgyakat az iskolában nem szabad használni (walkman, játék, gördeszka, MP3 lejátszó, telefon).

 

·        A mobiltelefon nem tartozik az általános iskola alapfelszerelései közé, így behozatala az intézménybe nem szükséges. Több tanuló visszaélt a mobiltelefon megengedett helyes használatával, így az iskolában a mobiltelefon behozatala tilos, amit törvényi előírás is lehetővé tesz. Tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a mobiltelefon, a fényképezőgép, videokamera és egyéb hangtechnikai eszköz magáncélú használata tilos. Amennyiben a tanuló a tanórán használja a telefonját, illetve annak jelzése a tanórát zavarja, a pedagógus felszólítja a tanulót a telefon kikapcsolására és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről.  A telefont a diák köteles annak a nevelőnek átadni, aki észleli a telefon használatával való visszaélést. Az elvett telefont csak a szülő veheti át az iskolában.  A diák a Házirend megsértése miatt osztályfőnöki rovót kap. Az iskolában elveszett mobiltelefonért az iskola anyagi felelősséget nem vállal és nem is keresi.

 

·        Szükség esetén /betegség, baleset/ az iskola vezetékes telefonja az irodában használható.

 

·        A tanulóknak tilos gyógyszert orvos engedélye és a pedagógus tudta nélkül maguknál tartani.

 

·        Nem lehet az óvoda és az iskola egész területén /tantermekben, folyosókon, udvarokon, ebédlőben, öltözőkben, mosdókban/ rágózni és napraforgózni!

 

·        Tilos tanítási órákon étkezni, innivalót fogyasztani.

·        A tanuló az iskolai élet során tartózkodjon a trágár beszédtől, társaival szembeni agresszív viselkedéstől és a verekedéstől.

·        Amennyiben a tanuló a házirendet vagy más iskolai jogszabályt megszeg, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés szabályait jogszabály határozza meg.

 

 

XIV./2. A károkozással, a kár megtérítésével kapcsolatos szabályok:

 

·        A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak- az oktatás során rá bízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek- állagát megóvni.

Károkozás esetén kártérítésre  kötelezhető a tanuló.

 

·        A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező! A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag és fegyelmileg egyaránt felelős a tanuló. A kártérítés mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

·        Haa tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

 

 

·        A kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát.

 

·        Együttes károkozás esetén a tanulók egyetemlegesen felelnek a bekövetkezett károkért. Amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, úgy a kárt az érintett diákközösség egésze viseli.

 

·        Tűz vagy egyéb rendkívüli esemény (pl.: bombariadó) eseténriasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet! A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti.

 

·        A rendkívüli eseményekre vonatkozó egyéb szabályokat az intézmény Tűz- és balesetvédelmi szabályzata tartalmazza.

 

 

XV. Az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai és eszközei, az iskolához tartozó területek használatának rendje

 

XV./1.  Az iskola helyiségeinek használata:

·        Az iskola létesítményeit (tornaterem, tanterem) a tanulók a tanítási időn kívül előzetes egyeztetés után - tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan -  használhatják (pl. klubdélután, stb.). Használati igényt az iskola igazgatójának egy héttel a rendezvény előtt jelenteni kell szóban az osztályfőnökök által.

 

 

XV./1./1. A könyvtár használata

 

Csak szaktanári felügyelettel lehet a könyvtárban tartózkodni. Az iskolában igénybe vehető a könyvtár naponta legalább 1 óra időtartamban. A könyvtár használatára minden intézményi tanuló és dolgozó a nyitva tartási időben, térítésmentesen jogosult. Meghatározott könyveket,  a kölcsönzött könyv címének, valamint a kölcsönző személy nevének feljegyzésével legfeljebb 1 hónap időtartamra kölcsönözhetnek. A könyvtárhasználó köteles a kölcsönzött könyvet legkésőbb a félév végéig visszaszolgáltatni, amennyiben erre nincs lehetősége, értékét megtéríteni. A tanév végén rendezni kell a könyvtári tartozást.

A könyvtár működtetéséért az iskolai könyvtáros felel.

A könyvtár használatára vonatkozó további rendelkezéseket a Könyvtár Szervezeti és

Működési Szabályzata tartalmazza. (SZMSZ)

  XV./1/2.Az informatikai eszközök használata

 

·        A számítógépteremben elhelyezett eszközöket a tanulók a nyitva tartási időben, tanári felügyelet mellett, térítésmentesen használhatják.

·        A használat során a használó köteles betartani a géptermi rendet és a felügyelő tanár utasításait.

·        A felhasználók által az informatikai eszközein elhelyezett anyagok tartalmáért az intézmény –technikai lehetőségek híján – nem tud felelősséget vállalni

·        Internet használata a számítástechnika órákon szaktanár engedélye és felügyelete mellett lehetséges.

 

Géptermi rend

 

·        A számítógépteremben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat.

·        Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani

·         A számítógépteremhez a kijelölt személy rendelkezik kulccsal, a pótkulcs az irodán van elhelyezve.

·        Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben.

·         A számítógépterem áramtalanításáért a bent lévő pedagógus  a felelős

A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit meg kell őrizni.

·         A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a bent lévő pedagógus a felelős.

·         A gépterembe ételt, italt bevinni, és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!

·         A gépteremben dohányozni, valamint tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS!

·        A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.

·        A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak az informatika tanár és a szervizek szakemberei végezhetnek.

·        A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni!

·         Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó –berendezéseket csatlakoztatni TILOS.

·        A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell az igazgatónak.

·        A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket.

·        Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.

·        A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

 

 

XV./1./3.A tornaterem és az öltözők használati rendje

 

·        A testnevelés órák és sportfoglalkozások célja, hogy felkészítsen az élet nehézségeinek elviselésére, (akaraterő, kitartás fejlesztése, stb.), a jó kapcsolattartás megteremtésére a fair play szellemében, segít a mindennapok fáradalmainak aktív pihenésében. Fejleszti az alapvető fizikai készségeidet; így az erőt, gyorsaságot, állóképességet, ügyességet, hogy ezáltal edzetté, jó testalkatú, egészséges felnőtté váljanak tanulóink.

·        A testnevelés és sportfoglalkozások során fokozott a balesetveszély, fontos a tanári utasítások pontos követése és az alábbiak betartása.

·        Testnevelés óra előtt, amikor mindenki átöltözött, az öltöző legyen bezárva, és a kulcs a testnevelő tanárnál legyen! Értékeket (órát, pénzt, ékszert) az öltözőben nem kell hagyni, megőrzésre a nevelőnek lehet átadni. Az ékszerek viselete a balesetkockázatot növeli pl. testnevelés órákon.

·        A tornateremben csak szaktanár felügyelete mellett lehet tartózkodni a diáknak és tornacipő felvétele kötelező.

·        Testnevelés óra előtt 5 perccel lehet a diáknak az öltözőbe menni.

·        A tömegsport foglalkozás biztosított a tanulóknak az iskolában, a tornateremben. 

·        Az öltözőkbe és a tornaterembe csak az előző osztály távozása után lehet bemenni.

·        Az öltözői tárgyak épségéért az éppen ott öltöző osztály felel, a sérülést vagy rongálást azonnal jelenteni kell a testnevelő tanárnak!

·        Amíg a szaktanár megérkezik, az öltöző előtt kell várakozni csöndben és fegyelmezetten.

·        Az öltözők az öltözködési időt kivéve zárva tartandók, erről a testnevelő tanár gondoskodnak.

·        Az öltözőkben  a személyes dolgokat szükséges rendben hagyni.

·        Az óra után az öltözőben vagy a tornateremben hagyott felszerelésekért az iskola felelősséget nem vállal.

·        A mosdókat rendeltetésszerűen szükséges használni.

·        Élelmiszert bevinni és fogyasztani a tornateremben és az öltözőkben egyaránt tilos!

·        A tornatermi és öltözői villanykacsolókhoz, konnektorokhoz tilos nyúlni, azokat a szaktanár kezeli.

·        Mindkét helyiségben és a sportudvaron is ügyelni kell a tisztaságra!

·        Engedély nélkül a tornaeszközök használata tilos és balesetveszélyes!

·        A tornateremből engedély nélkül semmilyen eszközt nem vihető ki!

·        A szertárba csak a szaktanár engedélyével lehet belépni.

·        A torna- és sportszereket mindig rendeltetésszerűen kell használni, az okozott kárt a kár okozója köteles megtéríteni!

·        A tornatetemből foglalkozások alatt csak tanári engedéllyel lehet távozni!

·        Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, gyűrű, nyaklánc, karkötő, egyéb ékszer és karóra viselete a testnevelésórákon és sportfoglalkozásokon!

·        A tornaterembe csak a testnevelés órához szükséges felszerelést, eszközt lehet bevinni.

·        Ha felmentett valaki, tanítási órán együtt kell lennie az osztállyal az órát tartó pedagógus felügyelete alatt.

·        A tornaórán kötelező öltözékről a tanév elején, szülők részére az osztályfőnök, tanulók részére a testnevelő tanár ad felvilágosítást.

 

XV./2. Az iskolához tartozó területek használatának rendje

 

·        Az iskola hátsó udvarán csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók.

·        A kerékpártárolóban tartózkodni csak a kerékpár elhelyezésekor és felvételékor szabad.

·        Tilos más kerékpárjához hozzányúlni!

·        Az udvaron a kerékpárt csak tolni szabad, felülni rá, nem.

·        Az iskola területét elhagyni csak tanári engedéllyel lehet.

·        A gyakorlókertben a szerszámokat rendeltetésszerűen kell használni.

 

 

 

XVI. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás

 

 

·        Az iskolában és iskolai rendezvényeken, az iskola által szervezett programokon minden tanuló részére tilos a dohányzás, a szesz, a drog. Az  általános iskola egész területén TILOS a dohányzás! A dolgozók kizárólag az intézmény bejáratától legalább 5 m távolságban lévő dohányzó helyen dohányozhatnak.

 

·        Az iskola házirendjében megfogalmazott magatartási és viselkedési elvárásokat az iskolán kívül szervezett rendezvényeken is kötelesek a tanulók betartani.

 

 

 

Melléklet

 

Osztályozó-és javítóvizsga követelményei osztályonként és tantárgyanként

 Javítóvizsgák időpontja:  évente augusztus 15-31. között

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

 

Minimumkövetelmények 1. évfolyam

 

 

Magyar nyelv- és irodalom

 A tanuló képes legyen

– egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra;

– meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel;

– az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás)

– a tanult memoriterek elmondására;

– magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására;

– kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő

– néma és hangos olvasására;

– másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására;

– a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében;

– szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül.

– a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.

 

Memoriterek tanulása:

 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés

 

Matematika

- Számok olvasása, írása 20-as számkörben.

- Számfogalom, számok tulajdonságai, biztos számlálás 20-as számkörben (páros, páratlan, számszomszédok).

- Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.

- Összeadás, kivonás, bontás, pótlás 20-as számkörben.

- Egyszerű összefüggések: több, kevesebb, ugyanannyi megfogalmazása, lejegyzése, relációs jelek alkalmazása.

- Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása, válasz megfogalmazása.

- Síkbeli alakzatok megkülönböztetése, alak megnevezése, csoportosítása (logikai készlet).

 

Környezetismeret

Képességeinek megfelelően első osztály végén a tanuló:

– tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit.

– tudja az irányokat helyesen használni.

– ismerje az iskola  helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja.

– tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét.

– Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét.

– tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról.

– tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent.

–ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit.

 

Mimimumkövetelmények 2. évfolyam

 

Magyar

A tanuló képes legyen

– ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására;

– kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására;

– a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre;

– a tanult memoriterek szöveghű elmondására;

– szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával;

– olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre;

–– 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával;

– az ábécérend ismeretére,

– hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben;

– a hosszú hangok jelölésére az írásban;

– Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.

– Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz

– rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással.

– Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Per-cenként 15-20 betűt ír.

– a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben;

– a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására;

– a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

 

Memoriterek:

Mondókák, sorolók, találós kérdések.

 

Matematika

- Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

- A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal.

- A számok közötti kapcsolatok felismerése.

- Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.

- A kisegyszeregy biztonságos ismerete.

- A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

 

 

- Tagok felcserélhetőségének ismerete.

- A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.

- A kapcsolatok kifejezése szóban.

- Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról.

- Állítások igazságának megítélése.

- Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.

- Szöveges feladatok értelmezése, megoldása:

- Lejegyzés (ábrázolás)

- Műveltek kijelölése

- Számolás

- Ellenőrzés

-Válasz megfogalmazása

- Adott szabályú sorozat folytatása.

- Sorozatok képzése.

-Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint.

- Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.

- Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.

- Gyakorlati mérések a tanult egységekkel.

- A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.

 

Környezetismeret

– Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján!

– Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről!

– Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint!

– Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket!

– Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrend-ben!

– Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit!

– Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit!

– Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében!

– Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket!

– Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket!

– Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját!

– Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit!

– Ismertessen egyet a település hagyományai közül!

 

Minimumkövetelmények 3. évfolyam

 

Magyar

A tanuló képes legyen

Magyar nyelvtan

– a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére;

– az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben;

– egyszerű szavak elválasztására önállóan;

– igék, főnevek, melléknevek fölismerésére és szófajának megnevezésére;

– a többes szám kifejezésének fölismerésére;

– a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó);

– a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére;

– a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés- és zárás helyes jelölésével;

– írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban;

– az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

 

Magyar irodalom

– fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására,

– ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával;

– tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására

– egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal;

– a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására;

– a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával;

– ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére

– könyvek használatára ismeretek szerzéséhez;

– hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról;

– az időrend megtartására események leírásakor;

– memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására;

 

Memoriterek:

 

 

 

 

 

Környezetismeret

– A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon! Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról! Olvassa le helyesen a hőmérőt! Használja helyesen a tanult mértékegységeket!

 

 

– Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét! Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra! Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat! Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját!

– Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt! Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket!

– Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek! Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot! Tervezze meg változatos, egészséges étrendjét!

– Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton! Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit!

– Ismertessen egyet a település hagyományai közül!

 

Matematika

- Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.

- Biztos számfogalom 1000-es számkörben.

- Számok írása, olvasása 1000-ig.

- Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete.

- Számok képzése, helyiérték szerinti bontása.

- Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

- Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban

- Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.

- Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel.

- Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése.

- Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel.

- A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

- Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása.

- Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

- Testek építése modellről

- Síkidomok előállítása tevékenységgel.

- Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével

- Mérés alkalmi és szabvány egységekkel.

- A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.

- Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.

- A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.

- A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján

 

Minimumkövetelmények 4. évfolyam

Magyar

A tanuló képes legyen

A tanuló képes legyen

– feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására;

– érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre;

– a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra;

– együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában;

– előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel;

– olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal;

– egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával;

– a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel;

– legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére;

– egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására;

– tájékozódásra a szótárokban;

– a könyvek tartalomjegyzékének használatára;

– az ábécérend ismeretére;

 

készség szinten megkövetelhető tevékenységekre:

– a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben;

– a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban;

– a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése;

– a múlt idő jelének helyes használata;

– az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja;

– a keltezés egyszerű alakjának írása;

– szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit);

 

jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre:

– szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint;

– egyalakú szótövek fölismerése;

– a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása;

– a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével;

– a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben,

– záró írásjelük helyes megválasztása;

– közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról:

– elbeszélés, leírás vagy levél;

– a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára;

 

 

– írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával;

– önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.

 

Matematika

– Biztos számfogalom tízezres számkörben.

– Számok helyi érték szerinti írása, olvasása.

– Számok képzése, bontása.

– Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.

– A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.

– Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása.

– A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.

– A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.

– Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása.

– Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.

– Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.

– Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása.

– Megoldási algoritmusok alkalmazása.

– Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása.

– A szabály megfogalmazása egyszerű formában.

– Összetartozó elemek táblázatba rendezése.

– Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

– Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

– Mérés szabvány egységekkel.

– Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán.

– Számítások a kerület és terület megállapítására.

– Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.

– Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.

– Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

 

Környezetismeret

– A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat!

– Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon!

– Tudja az élőlényeket megfelelő csoportba besorolni, ismerje ezeknek a csoportoknak fő jellemzőit.

– Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből!

– Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket!

– Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait!

– Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket!

 

 

– Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább!

– Tudjon irányokat meghatározni fő égtájak segítségével.

– Ismerje a domborzat jelölését a térképen!

– Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét!

– Találja meg lakóhelyét, valamint az ország nagy tájegységeit Magyarország domborzati térképén!

– Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit!

– Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét!

– Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között!

– Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket!

– Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben!

– Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról!

– Rendelkezzenek az életkoruknak megfelelő környezeti erkölccsel, társadalmi–természeti felelősséggel, együttműködő-képességgel, a személyes és közös felelősségtudat alapjaival!

 

Tematika a felkészüléshez – angol 5. osztály

A Project 1. tankönyv szóanyaga a Unit 6/B. fejezetig.

Számok szóban és írásban 1-100-ig.

Egyszerű mondatokban főnevek és melléknevek használata.

Utasítások az iskolában.

Betűzés, az angol ABC ismerete.

Birtokos szerkezet.

Elöljárószók használata: in, on, under, opposite, between, behind, next to,in front of, to, at.

Főnevek többes száma, rendhagyók is.

Létezést jelentő mondatok kijelentő, kérdő, tagadó alakja.

Levélírás, bemutatkozás.

Birtokos névmások.

Vásárlás.

Have got, has got használata. /kérdő, tagadó is/

Tantárgyak és napok nevei.

Idő kifejezése, az óra ismerete.

Present Simple /egyszerű jelen idő/ használata. (kijelentés, kérdés, tagadás) DO, DOES.

Can és can’t és must segédigék használata.

There is, there are kezdetű mondatok.

Tulajdonságok leírása

A Present Continuous (folyamatos jelen) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában.

 

Szóban: Tudjon bemutatkozni: név, életkor, család, hobby, barátok.

Tudjon leírást adni a saját vagy mások külső és belső tulajdonságairól.

Tudja elmondani hol lakik, bemutatni a lakókörnyezetét és a lakást, ahol él.

 

Minimumkövetelmények: Angol – 6. évfolyam

A Project 1. tankönyv teljes, és a Project 2. tankönyv 1-3. fejezetének szóanyaga.

- Cselekvés, történés, létezés leírása. – Present Continuous Tense helyes használata.

- Személyek leírása, tulajdonságok.

-Vásárlás.

- Megszólítás, üdvözlések, bemutatkozás

- Kétféle jelen idő, kérdő alakok, tagadások.

- Határozott és határozatlan névelők.

- There is/are…

- A számok.

- Sorszámnevek, dátumok kifejezése.

- Tárgyak az osztályban, színek, ruházat, sportok.

- Vásárlások.

- Jeles napok az évben, a hónapok nevei.

- Állatok és testrészek.

- Some/any

- Mutató névmások: this, that, these, those

- Múlt idő. (kijelentés, kérdés, tagadás)

- Rendhagyó múlt idejű igék.

 

Szóbeli:

- Bemutatkozás.

- Üdvözlések.

- Vásárlás.

- Egyszerű történet elmesélése múlt időben. (nyári élmény)

 

Tematika a felkészüléshez – angol 7. osztály

Szóismeret: a Project 2. teljesen, és a Project 3. a Unit 2/C-ig.

A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/

A Past Simple ismerete, helyes használata.

A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása.

Jövő idő kifejezése „going to”-val.

Melléknevek fokozása.

Hasonlító mondatok alap-, közép-,és felsőfokban.

A „have to” – kell ige használata.

Gyakoriságot kifejező határozók.

 

Szóban: Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait.

Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről.

1. Present Simple

2. Present Continous

3. Past Simple

4. Past form of verbs (regular; irregular)

5. Daily Routine

6. What are you doing now?

7. What did you do in the summer holiday?

8. Communication two hundred years ago and nowadays.

 

Minimumkövetelmények 5.oszt. Természetismeret - biológia

 A tanuló ismerje és használja helyesen a következő fogalmakat:

 

csonthéjas termés, almatermés, bogyótermés,

egynyári, kétnyári, évelő növény, raktározó főgyökér, hagyma,

teljes átalakulás, rovar, bogár, lepke,

gyökérgümő, pillangós virág, hüvelytermés,

gyűrűsféreg, bőrizomtömlő,

lágyszárú növény, fásszárú növény, fő-, és mellékgyökérzet,

szalmaszár, ,

gerinces, emlős, párosujjú patás, szarv, kérődzés,

növényevő, redős zápfog,

hiányos és teljes fogazat, mindenevő, gumós zápfog,

madár, kapirgálóláb, magevő csőr, fészekhagyó fiókák,

úszóláb, lemezes csőr, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv,

ragadozó, tarajos zápfog, behúzható karmok,

metszőfog, szemfog, zápfog, veszettség,

begy, zúzógyomor,

rágcsáló fogazat, háziasítás,

 A tanuló tudja felsorolni:

 

a csonthéjas-, az alma-, és a bogyótermés részeit,

a virág részeit,

a növény részeit,

az összetett gyomor részeit,

az állatfajok családtagjait,

a tojás részeit,

magyar kutyafajtákat.

 

Minimumkövetelmények Biológia – 7.osztály

Ismerje fel a tanuló a tanult élőlényeket kép, vagy rajz alapján és tudja legjellemzőbb tulajdonságaikat.

Tudja a tanult élőlényeket az élőhelyüknek megfelelő kontinensen elhelyezni.

Tudjon minden tanult életközösségben legalább egy táplálékláncot készíteni.

Ismerje a nevezetes szélességi köröket és az általuk határolt éghajlati öveket.

Tudjon különbséget tenni az éghajlati övek és éghajlati területek között, és jellemezni azokat.

Legyen tisztában az alapvető környezetvédelmi fogalmakkal és a környezetszennyezés megelőzésének módjaival.

 

A továbbhaladás feltételei - biológia 8.osztály

- Szerveződési szintek, sejtek és szövetek típusai és azok jellemzői, felismerésük képről.

- A bőr felépítése, rétegei, alkotórészei és ezek feladatai.

 

- A mozgás szervrendszere, részei, a csontok, izomtípusok, csontkapcsolódások (rajz)

 

- Anyagcsere: a légzés lényege, mechanizmusa, szervei, légzésszám.

 

az emésztés szervei, szakaszai, emésztőnedvek, tápanyagok, vitaminok

a keringés szervei, vérkörök és a szív (rajz), a vér, vércsoportok,

a kiválasztás szervei (rajz), a szűrlet, a vizelet alkotói, művese

- Tudósok és felfedezéseik a tananyaghoz kapcsolódóan.

 

Minimum követelmények

Természetismeret- fizika

6. osztály

I. A fény kölcsönhatása

 

Ismerjék a fény legfontosabb jellemzőit: terjedése, sebessége

Ismerjék fel a fényvisszaverődés és a fénytörés jelenségét

Ismerjék a mindennapi optikai eszközöket: tükrök, lencsék alkalmazási lehetőségeit

A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése

Ismerjék a szivárvány jelenségét

II. Termikus kölcsönhatás

 

Ismerjék a hőmérők helyes használatát, működését

Tudjanak példát mondani termikus kölcsönhatásokra

Halmazállapot-változások felismerése konkrét példákon

Ismerjék és értelmezzék a hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező változásokat

Ismerjék és értelmezzék a hőterjedés (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás) és hőtágulás jelenségét gyakorlati példákon keresztül

III. Mágeses és elektromos kölcsönhatás

 

Iránytű megfelelő használatának ismerete

Ismerjék fel az mágnesek között fellépő hatásokat

Ismerjék a mágneses pólusokat, és a pólusok közötti hatásokat

Ismerjék fel az elektromos állapotú testek között fellépő hatásokat

Ismerjék az elektromos állapotokat és a hatásait

Ismerni fel az elektromosság és mágnesesség közötti hasonlóságot, különbséget

 

Minimum követelmények

 

Fizika – 7. osztály

A testek mozgása

- Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását

- Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban.

A dinamika alapjai

– Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat.

– Értelmezze a tömeg fogalmát.

 

– Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét.

– Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát.

– Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását.

 

– Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján.

– Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket.

– Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

A nyomás

– Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását.

– Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje.

– Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt.

– Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal.

– Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben.

Hőtan

– A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján.

– Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor.

 

– Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját.

–A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni.

–Tudja értelmezni a hőjelenségeket (hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával.

 

Minimum követelmény

8. évfolyam -fizika

Elektromosság

Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata

A testek elektromos állapota és fajtái

Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák

Elektromos áram fogalma

Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat

Elektromos áramkör részei, áramirányok

Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat

Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról

Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban

Az elektromos áram hatásai

Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben

Váltakozó áram és egyenáram fogalma

Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban

Fénytan

Fényforrás fogalma, csoportosítása

Fény terjedési sebessége

Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények

Síktükörben látott kép

Síktükör, homorú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben

Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni

Látás feltétele

Fehér fény és a szivárvány

 

5. osztály természetismeret – földrajz

A továbbhaladás feltételei

 A tanuló ismerje és használja helyesen a következő fogalmakat:

– vonalas mérték, magassági szám,

– alföld, dombság, hegység, középhegység, magashegység,

– főfolyó, mellékfolyó, csatorna, folyásirány, mocsár, tó,

– fényforrás, fagyáspont, forráspont, olvadáspont,

– fagyás, olvadás, párolgás, lecsapódás,

– időjárás, éghajlat, középhőmérséklet, hőingás, szél,

– fennsík, cseppkő, törésvonal, magma, láva, vulkán, kőzet, érc,

– külső erők, belső erők, talaj, humusz,

 

 A tanuló tudja felsorolni:

– a fő- és mellékvilágtájakat,

– a folyóvizek fajtáit,

– az időjárás és az éghajlat elemeit,

– néhány csapadék fajtát,

– vulkanikus és üledékes kőzeteket,

– a röghegységek és a lánchegységek tulajdonságait,

– a magashegységi növényöveket,

– a külső erőket,

– a talaj alkotórészeit,

– a Duna országait,

– a víz felhasználási lehetőségeit,

– a tavak keletkezésének módjait,

 

 A tanuló tudja megmutatni a térképen:

– Magyarország nagytájait,

– Magyarország megyéit megyeszékhelyükkel,

– Magyarország mészkőhegységeit,

– Magyarország vulkanikus hegységeit,

– Magyarország középhegységeit,

– a Kárpátokat és az Alpokat,

– a Dunát eredési helyétől a torkolatáig és az országokat, amelyeken áthalad,

- a Tiszát eredésétől a torkolatáig

 

Földrajz 7. osztály

Követelmények:

• Ismerje kialakulása és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni

• Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, tudja bemutatni a jellegzetességeit

• Tudja jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait

• Ismerje a kontinensek tipikus tájak és országok regionális sajátosságait.

• Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén.

• Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat.

Fogalmak

passzát szél, tagolt partvonal, tagolatlan partvonal,népsűrűség, táblás vidék

ősidő, óidő, középidő, Újidő harmadidőszak, újidő negyedidőszak

pusztuló magaspart, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, farmgazdálkodás

monszun, óceáni éghajlat, nedves kontinentális éghajlat, száraz kontinentális éghajlat,

tundra, tajga, egyenlítői éghajlat, mediterrán éghajlat

Topográfia

Kontinensek határai, partvonala (félszigetek, szigetek, öblök)

Szahara, Atlasz, Kongó – medence

Nagy – Vízválasztó – hegység

Urál – hg., Dél – kínai hegyvidék, Arab tábla, Himalája, Csomolungma (Mount Everest)

Nyugat – szibériai – alföld, Kínai – alföld

Andok, Amazonas – medence, Kanadai – pajzs, Appalache – hg., Sziklás –hg.

Folyók: Nílus, Kongó, Jangce, Gangesz, Mississippi, Amazonas

Ásványkincsek

feketekőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, uránérc, bauxit

 

Minimumkövetelmények magyar nyelvből – 5. osztály

Helyesírás

1. Írása legyen rendezett, olvasható.

2. Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén.

3. Kevés hibával másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15 nehéz szót.

 

Nyelvtani ismeretek

1. Tudja, mit jelent a kommunikáció szó, mik a tényezői.

2. Tudja felsorolni a beszélőszerveket.

3. Ismerje a következőket: hangok felosztása, a magán- és a mássalhangzók felosztása

4. Ismerje a mély és magas magánhangzókat.

5. Tudja, mi a hangrend törvénye, és azt ismerje fel a szavakban, ill. maga is tudjon példákat gyűjteni.

6. Tudja felsorolni a helyesírási alapelveket: a kiejtés, a hagyomány és a szóelemzés elvét.

7. Ismerje az abc-t, a betűrendbe sorolás szabályait, ezt a gyakorlatban is tudja alkalmazni.

8. Tudjon egyjelentésű és rokon értelmű szavakat gyűjteni, ismerje fel az ellentétes jelentést a szavak között.

 

(Gyakorlásra használd a tankönyv szövegeit és a tk. vagy mf. feladatait, ha van, a tanév során használt füzeteket!)

 

Minimumkövetelmények magyar nyelvből  -7. osztály

Nyelvtani ismeretek

1. Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel: ismerje fel a következő szófajokat: főnév, melléknév, számnév, névmás, igék, névelő. Ismerje a névszók fogalmát.

2. Tudja felsorolni az alárendelő szószerkezetek fajtáit ( tárgyas, jelzős, határozós), ismerje a mondatrészek jelölését (aláhúzásmódját, jelölését az ágrajzban).

3. Tudja elmondani az állítmány fajtáit, az alany és az állítmány kérdéseit.

4. Ismerje fel az alanyt, az igei és a névszói állítmányt.

5. Tudja elmondani a tárgyas szószerkezet kérdését, ismerje jelölési módját.

6. Tudja felsorolni a határozók fajtáit, azok kérdéseit.

7. Ismerje fel a határozós szószerkezetek gyakoribb fajtáit: hely, idő, ok, cél, eszköz, társ, mód, állapot, szám, részes, ismerje jelölésük módját.

8. Tudja felsorolni a jelzők fajtáit, azok kérdései.

9. Ismerje fel a következő jelzőket: minőség, mennyiség, birtokos. 

10. Írása legyen olvasható és rendezett. Diktálás után írt szövegben legyen képes a hibáit javítani. Az alapvető és gyakran használt tulajdonneveket (saját adatai) írja hibátlanul.

(Gyakorlásra használható: tankönyv szövegei, a mf. feladatai, ha van, a tanév során használt füzetek!)

Minimumkövetelmény: 8. osztály magyar nyelv

1. Rendelkezzen a tanuló az előző években szerzett nyelvtani ismeretekkel minimális szinten.

2. Ismerje fel a mondatokat a beszélő szándéka szerint, az írásjeleket helyesen alkalmazza a mondatok végén.

3. Tudja megkülönböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat.

4. Tudja elmondani az alárendelő összetett mondatok ismérveit, fajtáit, egyszerűbb összetett mondatot tudjon ábrázolni.

5. Ismerje a mellérendelő összetett mondatok fajtáit, jeleit, néhány kötőszót, és tudjon elemezni egyszerűbb mellérendelő összetett mondatot.

6. Írásképe legyen olvasható, áttekinthető

7. Tudjon szöveget leírni hallás után, 10-15 mondatot kb.10 perc alatt. Írástempója legyen megfelelő. Az alapvető tulajdonneveket írja helyesen (saját adatai)

8. Ismerje a mondatvégi és mondatközi írásjeleket, tudja kis hibával alkalmazni.

9.Tudjon önéletrajzot írni tanári segítséggel.

10. Ismerje az iskolai könyvtárat, tudjon benne eligazodni.

11. Rendelkezzen minimális nyelvtörténeti ismerettel: tudja felsorolni nyelvrokonainkat, tudja jellemezni a magyar nyelv természetét.(tk. szövegei alapján)

12. Legyen fogalma a nyelvjárásokról, a nyelvváltozatokról.

(Mindehhez segítség: tk., és a munkafüzet feladatai)

 

Minimumkövetelmények irodalomból  - 5. osztály

1. Atanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tk. prózai és verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

2. Tudjon felsorolni néhányat az év során tanult művek közül címmel és szerzővel együtt.

3. Adott műcímhez tudjon szerzőt (írót, költőt) rendelni, a tanult írók, költők nevéhez egy-egy mű címét társítani: ( Petőfi: János vitéz, Alföld, Egy estém otthon, Arany: Családi kör, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, stb).

4. Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Petőfi életét, tudjon néhány adatot Molnár Ferenc életéről, tudja elhelyezni a korban.

5. Ismerje és tudja elmondani a János vitéz, a Tündérszép Ilona, a Fehérlófia, A Pál utcai fiúk tartalmát.

6. Ismerje az alábbi fogalmakat, tudja azok legfőbb sajátosságait: elbeszélő költemény, népdal, regény, mese, monda, mítosz

7. Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismert szövegben tanári segítséggel ismerje fel őket.

8. Atankönyvben lévő mítoszok közül egy szabadon választottnak tudja elmondani a tartalmát.

9. Tudja elmondani az alábbi műveket önállóan (memoriterek):

- Petőfi: János vitéz 1. fej.

Az alföld (1-2. és utolsó 2 versszak).

Egy estém otthon

- La Fontaine: A róka és a holló

- Arany: Családi kör 4 vsz

 

Minimumkövetelmények irodalomból 7. osztály

1. Atanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, továbbá az olvasott művek tartalmáról szabatosan beszámolni.

2. Ismerje a reformkor legfőbb jellemzőit,tudja elhelyezni a korban, ismerje kulturális intézményeit, tudja íróit, költőit felsorolni. Tudja megfogalmazni, hogy mit tanultunk irodalomból a 7. osztályban, vagyis a tanult írókat, költőket irodalmi alkotásokat tudja felsorolni.

3. Tudja felsorolni az irodalmi műnemeket és műfajokat.

4. Ismerje a következő költők életét vázlatosan a tk. szövegei alapján: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán.

5.Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, regény, ballada, novella.

8. Tudja a következő memoritereket: Himnusz, Szózat, Reszket a bokor, mert… + még két a tk.-ből szabadon választott Petőfi-verset.

9. Legyen tisztában a kijelölt kötelező olvasmány: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai cselekményével, tudja felsorolni a főszereplőket.

10. Ismerje és tudja elmondani a következő két Mikszáth-novella cselekményét: Bede Anna tartozása, A néhai bárány.

(Mindez megtanulható a tankönyvből, a fogalmak a tk. végén lévő fogalomtárból)

 

Minimumkövetelmények irodalomból: 8. osztály

1. Atanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, az olvasott szöveg tartalmának elmondására.

3. Tudja elmondani, hogy mit tanultunk irodalomból 8. osztályban, vagyis felsorolni az írók költők nevét, tudjon említeni 8.-ban tanult irodalmi alkotásokat.

4. Tudja az irodalmi műfajokat műnemek szerint elrendezni, ismerje a következő fogalmakat: líra, epika, dráma, dal, elégia, epigramma, regény, novella, ballada, óda.

3. Ismerje a következő költők életét vázlatosan, a tk.-ben lévő szöveg alapján: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós.

4. Ismerje a következő fogalmakat: szonett, leoninus, lélektani novella.

5. Tudjon 3 idén tanult költeményt. (szabadon választható)

6. Tudja elmondani Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalmát.

7. Ismerje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének tartalmát, ismerje a szereplők nevét, ugyanígy Tamási Áron: Ábel c. regényét. (Segítség: tk. szövege)

8. Tudjon az idén tanult irodalmi alkotásokról 2-3 mondatot mondani.

(8. osztályos tananyag: a 3. pontban felsorolt írók, költők élete. Versek: Ady Endre: A fekete zongora, El a faluból, Hazamegyek a falumba, A föl-földobott kő, Lédával a bálban, Őrizem a szemed. Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig, Babits Mihály: Új leoninusok, Hazám, Kosztolányi Dezső: Ötévi fegyház, A szegény kisgyermek panaszai, Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú, Körúti hajnal, Juhász Gyula: Milyen volt …, Anna örök, József Attila: Tiszta szívvel, Születésnapomra, Curriculum vitae, Istenem, Mikor az uccán…, Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom, Erőltetett menet, Razglednicák, Tamási Áron: Ábel)

 

7. évfolyam minimum követelmények

Kémia

Anyagok tulajdonságai

Halmazállapotok, halmazállapot változások

A levegő összetétele

Az égés és tűzoltás

A víz (természetes vizek, és szennyezése, biológiailag tiszta víz, kémiailag tiszta víz)

Oldatok összetétele

Keverékek

Keverékek és oldatok szétválasztása

A víz alkotórészei, vízbontás

Az atom és elem jele (vegyjelek)

Az atom felépítése

Elektronburok, elektronburok szerkezete

Periódusos rendszer (főcsoportszám, periódus szám)

Fémek és nemfémek jellemzése

Elemmolekulák (hidrogén-, oxigén-, klór-, nitrogén molekula)

Vegyület molekulák (víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia)

 

8. évfolyam minimum követelmények

Kémia

Az alábbi elemek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása)

- hidrogén

- klór

- oxigén, ózon

- kén

- nitrogén

- foszfor

- szén

- szilícium

- nátrium

- kálcium

- alumínium

- vas

Az alábbi vegyületek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása

- víz

- sósav

- kén-dioxid

- kénsav

- nitrogén-oxidok

- salétromsav

- foszforsav

- szén-monoxid, szén-dioxid

- szénsav

- nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát

- kalcium-karbonát, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid

Alumínium és vas gyártás lényege, az acél

 

5. évfolyam minimum követelményei- matematika

Gondolkodási módszerek

Halmazok értelmezése és alkalmazása

Természetes számok

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása a milliós számkörben

Összeadás, kivonás többjegyűvel, szorzás, osztás kétjegyűvel

Egész számok

Számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása

Műveletek az egész számok körében

Tört számok

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása.

Egyszerűsítés, bővítés

Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek szorzása, osztása egész számmal

Tizedes törtek

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása

Tizedes törtek összeadása, kivonása.

Tizedes törtek szorzása, osztása egész számmal

Descartes féle koordináta rendszer

Helymeghatározás a derékszögű koordináta rendszerben

Geometria, mérés

Körző, vonalzó helyes használata

Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása

Síkidomok rajzolása

Kerület és terület fogalma

Téglalap területe és kerülete

Hosszúság és terület mértékegységeinek ismerete

Kocka és téglatest

 

 

 

 

 

 

 

 

A fülöpi Általános Iskola Házirendje – ezen dokumentum -  összesen 56 számozott oldalból áll.

 

 

 

2024. február 24., szombat
Köszöntjük Mátyás olvasóinkat!
Holnap Géza napja lesz.
Facebook
Hírlevél